menü
látogatók
1 látogató van itt.

Legtöbb látogató: 127
2012.10.16. 19:21
www.martialarts.hu - harcmuvűvészeti és kultúrális portál
linkweb.hu TopSite.hu - A web legjobbjai. LinkBank Sport.wyw.hu - Sport Linkek A magyar linkjegyzék Linkkatalógus
[ fegyverek, eszközök » tessen ]

tessen


A tessen ("fém legyező") nem más, mint egy megerősített legyező, vagy legyező-utánzat fából vagy fémből készítve. Kézben, vagy az övbe dugva hordták. A legyező a mindennapi élet és a viselkedéskultúra egyik jellemző tárgya, az Edo-korban pedig az önvédelem egyik elterjedt eszköze lett. A "hagyományos" fegyverekkel ellentétben a szamuráj akkor is magával vihette, ha vendégségben volt egy másik szamuráj házában.

A tessen a szamurájok kedvelt "legyezőtípusává" vált. Ha valódi legyezőnek álcázták, akkor a bordái fémből készültek, és valóban összecsukható, redőzött volt. A nem redőzött változata egy darabból készült, anyaga fa vagy fém volt, és olyan volt a formája, mint egy valódi legyezőnek. A jó minőségűeket nem lehet megkülönböztetni az igazi, használható legyezőtől.

A tessen előfutára a gunbei-uchiwa volt, ami egy szerű, pillangóhoz hasonló, lekerekített formájú legyező. Az egységek irányítására használtak a csatákban. Ezt követte a gunsen, az összehajtható harci legyező, amit a bushik rendszeresen hordtak és mind védekezésre, mind pedig támadásra használták. Ezt váltotta le később a tessen.

A kinyitható tessennek is, mint a hagyományos legyezőnek, 8 vagy 10 fém vagy fa bordája volt. Létezik olyan változata is, amely egyetlen darab fémből vagy keményfából készült, és úgy néz ki, mint egy összecsukott legyező, ez a tenarashi-gata. Ez sokkal tartósabb, megbízhatóbb és olcsóbb volt, mint egy igazi legyező. Talán ezen tulajdonságainak köszönhette, hogy elterjedtebb volt, mint a hagyományos legyező stílus.

Sok olyan esetet feljegyeztek, amikor tessennel győztek le karddal támadó ellenfelet, és az is előfordult, hogy a támadó belehalt a tessen által okozott sérülésbe. A híres 16. századi kardforgató, Ganryu egyszer csupán egyetlen tessennel számos ellenfelet győzött le egyetlen összetűzés során. A szamurájok gyakran olyankor használták a harci legyezőjüket, amikor alacsonyabb rangú ellenféllel kerültek szembe, és nem akarták beszennyezni a kardjukat a vérével.

Számos olyan legenda is fennmaradt olyan párharcokról, ahol fém legyezőt is használtak. A sok legendában szereplő Yoshitsune például a kardvívás és a tessen használatának titkait tengu-któl (mítikus madáremberek, a harcművészetek, különösen a kardforgatás mesterei) tanulta.

Idővel kialakult a tessen-jutsu, a tessen használatának művészete is, és főleg a magasabb rangú szamurájok között terjedt el. A tessen-jutsu főleg az önvédelemre helyezi a hangsúlyt, kevés támadó technikát tartalmaz. A híres kardvívó iskola, a Yagyu Ryu a tessen technikái által is híres és elismert volt, nem csak a ken-jutsu miatt.

A legyező nem csak harcban menthette meg a tulajdonosa életét. A japán udvariassági szokáshoz tartozott, hogy amikor egy magasabb rangú személy szobájába lépett be valaki, akkor letérdepelt, a legyezőt pedig vízszintesen a térdei elé rakta, nem messze azoktól. Ezután úgy hajolt meg, hogy a hüvelyk- és mutatóujjainak ujjhegyei szintén közel voltak a legyezőhöz. A meghajlás mélysége a rangbeli különbségtől függött. Amikor egy hivatalnokot beidézett az ura, az tudta jól, hogy az élete csak cérnaszálon függ, pontosabban egy vékony vonalon egyensúlyozik. Előfordulhatott ugyanis, hogy azt tevezték, hogy a tolóajtó segítségével eltörik a nyakát meghajlás közben. Ezért bevett szokás volt, hogy a tessen-t a tolóajtó sínjébe helyezték, így amikor a szolgák rá akarták csukni a hivatalnok nyakára az ajtót, abban az megakadt, így mentve meg a hivatalnok életét. Ha a hivatalnok úgy tett, mint ha semmi sem történt volna, az ura első zavarában esetleg úgy dönthetett, hogy megkíméli a további büntetésektől is.

A hagyományos legyező mintájára a tessen is három fő stílusban készült. A hossza egy shaku volt (kb. 30-33 cm). A három fő típus a sensu-gata (hagyományos legyező), a maioghi-gata (a hagyományos japán tánc és kabuki használja) és a gunsen-gata (katonák irányítására használták a harcmezőn, harci legyező).

A menhari-gata olyan sensu-gata tessen, amelynek a bordái fémből készültek, de azokat selyemmel vagy washi-val, egy nagyon erős papírfajtával borították. A papírt gyakran lakkozták, majd díszítették arannyal vagy ezüsttel. De volt hogy olajjal kezelték, hogy jobban ellenálljon az időjárás viszontagságainak. Néha csak a szélső bordák készültek fémből, a belsők a sokkal könnyebb és rugalmasabb bambuszból. Ez viszont csak akkor volt igazán jól használható, ha összecsukva használták.

Az egy darabból faragott tessen-ek keresztmettszete kör, hatszög vagy nyolcszög volt, illetve poligon, ha valóban hasonlított egy igazi tessen-re.

A tenarashi-gata, az összecsukott legyezőt mintázó, egy darab fémből vagy fából készült tessen nem csak olcsó, de nehéz is volt. Némelyik csak messziről hasonlított egy összecsukott legyezőre, míg a drágábbak nagyon élethűek voltak. Sok szamuráj használhatóbbnak tartotta, mint a hagyományos legyező stílust. Ez a stílus nagyon elterjedt és közkedvelt volt a szamuráj-rendőrök, illetve az ő nem szamuráj segítőik körében. Lefegyverző és fogjulejtő technikáik között sokuk alkalmazta a tessen-t és a jutte-t egyszerre.

Motsu-shaku a neve az egy darab keményfából, például tölgyből készült tenarashi-gata-nak. Sokkal könnyebb, olcsóbb és egyszerűbben elkészíthető volt, mint a fém tessen-ek. A szamurájok gyakran használták önvédelemre illetve gyakorlásra.

A tessen díszítése lehetett állatábrázolás, rangjelzés, vers vagy szimbólikus írásjel is. Néha egy díszes zsineg volt a végéhez erősítve, így jobban lehetett forgatni és nagyobbat lehetett vele ütni.

Forrásként szolgált Don Cunningham cikke a www.e-budokai.com oldalról, a szerző engedélyével.

Lásd még: gunsen, dansen uchiwa, uchiwa, muti

2017 máj. 30.
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31