menü
látogatók
1 látogató van itt.

Legtöbb látogató: 127
2012.10.16. 19:21
www.martialarts.hu - harcmuvűvészeti és kultúrális portál
linkweb.hu TopSite.hu - A web legjobbjai. LinkBank Sport.wyw.hu - Sport Linkek A magyar linkjegyzék Linkkatalógus
[ olvasnivaló » Bo F. Munthe: Interjú dr. Hatsumi Masaaki-val ]

Bo F. Munthe: Interjú dr. Hatsumi Masaaki-val


Miközben Japánban tartózkodtam, lehetőségem volt Hatsumi sensei-el egy beszélgetést folytatni. Noha mindketten el voltunk fáradva a háromórás tréning után, Hatsumi sensei nem sajnálta az időt arra, hogy kérdéseimre válaszoljon. Azonban az ő angoltudása körülbelül olyan jó volt, mint az én japán nyelvtudásom, éppen ezért tolmácsra szorultunk. A tolmács szerepét mesterem, Tetsuji Ishizuka vállalta el.

Bo F. Munthe (továbbiakban M.): Mikor és hol született?

Dr. Hatsumi Masaaki (továbbiakban H.): 1931. december 2.-án, a szülőhelyem a mostani lakóhelyem is, Noda város.

M.: Mikor kezdett el harcművészeteket tanulni? Milyen stílust tanult és részt vett-e valamikor versenyeken?

H.: Temészetesen részt vettem versenyeken. azonban nem tartott sokáig, míg a versenyek értelmetlenségét felismertem. A versenyek csak negatív érzéseket hoznak létre a résztvevőkben. Tíz évesen Judo-val kezdtem el foglalkozni. Azelőtt az apám Kenjutsu-t tanított nekem. Minden nap gyakoroltam egy Bokuto-val. Sok téveset írtak már a fokozataimról. Amikor a ninjutsu-t elkezdtem tanulni, mindennel felhagytam. (Még akkor is, ha dr. Hatsumi minden fokozatát elhagyta, talán érdemes tudni az olvasónak, hogy melyekről van itt szó: Karate 10. Dan, Aikido 8. Dan, Judo 6. Dan, Kobudo 6. Dan. És ehhez még hozzá kell számolni a képzettséget a Kendo és az Aiki-Jutsu stílusokban. Talán az is érdekes, hogy dr. Hatsumi a nyugati ökölvívást is tanulmányozta.)

M.: Milyen kilátásai vannak a Budo-nak manapság mind Japánban, mind nyugaton?

H.: Sok harcművészetet gyakorló téved abban, hogy valóságban mit is jelent a Budo. A budo-t ma főként, mint sportot nézik, amely a testi tréningre alapul versenyen való részvétel célzattal. Véleményem szerint a mai budo elvesztette a lelkét, a szív és a szeretet útját, amely minden küzdőművészet tréningjei mögött rejtőzik.

M.: Milyen tapasztalatokat szerzett Takamatsu sensei-el való találkozáskor? Mi volt a benyomása, amikor első alkalommal egy igazi ninjával találkozott? Mit tudott már akkor róla?

H.: Ez 1955-ben volt. 25 éves voltam és rendkívül meglepett. Mielőtt találkoztam volna vele, már sok magas rangú budokával tréningeztem, és valamikor se nem féltem tőlük, se nem lelkesedtem értük. Takamatsu-nál ez más volt. Senki sem tudta, hogy tulajdonképpen ő egy nindzsa volt. Az azonban köztudott volt, hogy a harcművészetek mestere. Amikor elkezdtem nála tréningezni, Takamatsu-nak sok tanítványa volt. Idővel azonban egyre kevesebb lett - túl sok volt nekik a tréning. Végül csak én maradtam.

M.: Kemények voltak a tréningek?

H.: Természetesen. Minden gyakorlatot igazi fegyverekkel csináltunk. Gyakran megvágtam magam, amikor elkezdtünk fegyverekkel tréningezni. Kétszer estem át a Sakki-teszten. Takamatsu sensei megpróbált egy igazi katana-val hátulról megvágni engem. Szerencsére szorgalmas tanítvány voltam és így ki tudtam térni a vágás elől.

M.: Mit gondolt Takamatsu sensei a Budo-ról és más harcművészetekről?

H.: A sensei is azt gondolta, hogy a lélek hiányzik. Egy napon jött egy budoka a dojo-ba, hogy a sensei-t kihívja. Fiatalabb volt, mint Takamatsu sensei és elég magas rangja volt. Azt gondolta, hogy a tréning nagyon egyszerű és ezért később nagyon arrogánsan viselkedett. Bang! A sensei megmutatta neki, mi az alázat és mit tud teljesíteni egy shinobi.

M.: Mit gondolt Takamatsu sensei a Nyugatról?

H.: Volt egy francia barátnője és nagyon jól beszelt angolul és kínaiul. Sőt, 70 évvel ezelőtt még Kínába is elutazott, de nem Kenpo-t tanulni, mint azt sokan írják. Ugyan egyszer küzdött egy Kenpo mesterrel a kínai császár előtt. Ezt a férfit Choshiro-nak hívták. A sensei könnyűszerrel megnyerte ezt a küzdelmet, és később jó barátok lettek.

M.: Mikor halt meg Takamatsu sensei? Élete végéig tréningezett?

H.: 1972-ben halt meg és haláláig tréningezett. Talán érdekes lehet az, hogy semmit sem lehetett tudni a származásáról és a múltjáról. Az emberek teljesen meg voltak döbbenve, amikor az emlékiratait - amelyeket a temetése után felnyitottak - olvasták, és a múltját megtudták.

M.: Milyen érzés volt mind a kilenc ryu soke címét viselni?

H.: Nem volt különösebb, a cím már korábban hozzám tartozott. Legalábbis ezt éreztem akkoriban. Most már tudom, hogy az utolsó 13 évben - Takamatsu sensei halála óta - így gondoltam. Hogy kipróbáljam magamat az USA-ba utaztam. Látni akartam, hogyan jövök ki más budokákkal.

M.: Mikor jött az első nem japán tanítvány önhöz és ki volt az?

H.: Doron Navon 15 évvel ezelőtt kezdett a dojo-mban tréningezni. Ő volt az első nem japán tanítványom és a legjobb volt a külföldiek között. 1983 októberében elérte az 5. dan-t, miután kiállta a Sakki-próbát. Nincs még egy ember ilyen magas fokozattal és ilyen jó tudással.

M.: Dolgozik jelenleg valamilyen filmprodukción?

H.: Igen, a Harcművészetek Bugei Koshi Hagyománya c. produkcióban. Többek közt a Sato-ichi Filmvállalattal, a Vak szamuráj c. filmben is együttműködöm.

M.: Hogy látja a nindzsa filmeket, amelyek a piacon vannak?

H.: Ezek rosszak. A rendező semmit sem tud a ninjutsu-ról. Egy Sato-ichi filmben több van a ninjutsu-ról, mint az összes többi nindzsa filmben összesen.

M.: A tréningek évről-évre változnak. Amikor először jöttem ide 1976-ban, a tréningek túlzottan kemények és hihetetlenül fárasztóak voltak. Ma még mindig kemények, azonban ennek ellenére szelídek és tele vannak szeretettel. Hogy lehetséges ez?

H.: Minden változik, mint például az időjárás. Ez az élet rendje, Ninpo Ikkan!

M.: Mért döntött úgy, hogy a ninjutsu-t külföldön is elterjeszti?

H.: A mostani harcművészetekben túl sok és túl nagy félreértések merültek fel. Itt az ideje, hogy valaki megmutassa, hogyan kell működnie és élnie egy eredeti harcművészetnek. A Bushido a maga hagyományos eredetiségében egyszerű, nincs okunk arra, hogy a dolgokat bonyolultabbá tegyük, mint azok amilyenek. Örömmel tölt el, hogy Te (Bo F. Munthe) és Doron Navon a shinobi tudását különböző módon és változatban kiszélesítitek és továbbadjátok.

M.: Hogy látja a mai ninjutsu-t? Megváltozott az irányvonala Takarnatsu sensei halálával?

H.: Minden változik. Az idő előre megy, és mi egyre jobban összenövünk. Minden Ninpo Ikkan. Én nem érzem magam japánnak, még csak nem is amerikainak, egyetlen nemzethez tartozónak sem. Egy UFO vagyok, és azért dolgozom, hogy a világot olyan hellyé alakítsam, ahol jobban élhetünk.

M.: Milyen fontos a Kuji-in, a Kuji-kiri? Lehetséges egy nyugatinak egyedül valamit ebből megtanulni, pl. könyvek segítségével?

H.: Természetesen nagyon fontosak, azonban ez nagyon nehéz ahhoz, hogy egyedül könyvből meg lehessen tanulni. Egy nagyon jó és mindenben rendkívül járatos tanárra van szűkség.

M.: Stephen K. Hayes (USA) gyakran ír a Mikkyo-ról és sok tanuló megérti, hogy ez fontos dolog. Igazán fontos dolog ez, és lehetséges ezt megtanulni?

M.: (Ishizuka és Hatsumi hirtelen nevetni kezd. A beszélgetés többi tagja csak elképedve néz egymásra.) Természetesen fontos. Minden vallás fontos. Azonban milyen Kuji-in, és milyen Kuji-kiri számít? Számít valamit a Mikkyo? Az embernek egy jó tanárra van szüksége. Ami nem nagyon köztudott, az tulajdonképpen a Mikkyo szó jelentése. A Mikkyo egy vallás erős szexuális hangsúllyal. (Még egyszer nevet dr. Hatsumi és Ishizuka.)

M.: Mit mond ön nekünk, azoknak, akik a ninjutsu-t gyakorolják?

H.: A legtöbb ember félreérti a ninjutsu-t. Ennek az az alapja, hogy ezeket a művészeteket évszázadokon keresztül a titokzatosság és a misztika fátyola vette körül. Mindenki erről álmodik: valamit tudni, ami azonban teljesen hamis. Yume, álom; ez a helyes megfogalmazása a ninpo-nak.

Tetsuji Ishizuka fűzi hozzá: "Hatsumi ninjutsu-ja tényleg egy álom. A több mint 20 év alatt, amit Hatsumi sensei mellett eltöltöttem, csaknem mindig új technikákkal találkoztam. Ha az ember a ninjutsu-t meg akarja tanulni, meg kell keresnie a forrást. Ebben az esetben Hatsumi a forrás és senki más. Mindenki más egy másolat és ráadásul nagyon rossz!"

H.: A shidoshi-k és a shidoshi-ho-k a kiképzők, az oktatók, akiket én irányítok! Nem szabad elfelejteni, hogy 201 mester tudása van a hátam mögött, és minden nindzsa a Bujinkan-ban a tréningjét erre a tudásra építi. Ezen kívül létezik 9 iskola, amelyek közül a legidősebb több mint 800 éves.

M.: Végezetül mit tanácsolna nekünk?

H.: Nincs szükségünk pszichológiára, vallásra vagy Zen-re és nem szabad misztifikálnunk a dolgokat. Ehelyett hagyjuk a szívünket barátsággal megtöltődni és hagyjuk, hogy a gondolatainknak a pozitívum legyen a tápláléka. A barátság, amit mi kisugárzunk, épp olyan, mint a vízgyűrű a tóban: kitágul, majd utána visszajön hozzánk. A pozitív gondolatok többet engednek a jóból láttatni. Szerencsésebbek leszünk és elérjük a harmóniát. Barátsági és pozitív gondolatok a legfontosabb alkotórészei a ninjutsu-nak.

[írta: Bo F. Munthe]
[forrás: Bo F. Munthe "Ninjutsu" című könyve]
[fordította: Schill Tamás]
[javította: Huszti Roland]


2017 jún. 28.
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30