menü
látogatók
1 látogató van itt.

Legtöbb látogató: 127
2012.10.16. 19:21
www.martialarts.hu - harcmuvűvészeti és kultúrális portál
linkweb.hu TopSite.hu - A web legjobbjai. LinkBank Sport.wyw.hu - Sport Linkek A magyar linkjegyzék Linkkatalógus
[ olvasnivaló » Kosztolányi Péter : Tokyo - Ősi hagyományok egy modern városban ]

Kosztolányi Péter : Tokyo

Ősi hagyományok egy modern városban


Hét fős magyar csapatunk az indulás időpontjára mindössze két főre csappant, teljesen érthető anyagi okok miatt. Szerény kis csapatunk, ha lehet ezt csapatnak nevezni 12 óra repülés után, megérkezett Naritára, Tokyo egyik legnagyobb repterére. A reptérről kilépve iszonyú meleg és nagyon magas páratartalom fogadott bennünket. Naritáról Abikóba kellett utaznunk, ahol a szállásunk volt. Körülbelül 1 óra vonatozás után megérkeztünk a szállásunkra, melynek neve Tenshi Yama (körülbelüli fordítása Angyalvár). A vonaton nagyon hűvös volt, mivel a légkondicionáló fújta a hideg levegőt. A hátizsákot nem is mertem levenni, nehogy tüdőgyulladást kapjak. Azonban nem találtuk a kulcsot a megbeszélt helyen. Bodogán Éva barátom, akinek igen jelentős szerepe volt az út megszervezésében, elment telefonálni, én pedig a csomagokra vigyázva a szállásnál maradtam. Egyenlőre úgy nézett ki, hogy a csaknem 24 óra talpon lét után, leizzadva, csomagokkal megpakolva, megyünk az esti első edzésünkre. Évi kiderítette, hogy hol a szállásunk kulcsa, így be tudtunk menni.

A tusolás, pakolás, kicsomagolás éss sok más teendő elvégzése után, nagy nehezen találtunk egy telefonfülkét, ahonnan haza tudtunk telefonálni (nem volt egyszerű). Mérsékelten kipihenve, megjelentünk az este 8-kor kezdődő edzésünkre a Hombu Dojo-ba, melyet Oguri sensei tartott. Előtte viszont tabi vásárlás (vágott ujjú, zokni) volt a program, mivel a tatamira nem mehettünk rá mezítláb, nehogy összeizzadjuk. A boltban nem volt senki, végül előkerült a tulajdonos és bár már bezárta a boltot, azért udvariasan kiszolgált bennünket. Este fél 7-kor már a Hombu Dojo-nál voltunk, ami nem ártott, mert este 8 helyett 7-kor kezdődött az edzés. A tréningen az emberi csontozatról tanultunk sokat, mivel Oguri sensei, többek között csontkovács is, így elég jól ismeri az emberi anatómiát. Esete 9 után pár perccel vége volt a tréningnek, mi persze már alig álltunk a lábunkon, ez persze nem számított, mert ilyenkor lehetett szocializálódni (ismerkedni a többi jelenlévővel). Ezt követően, egy gyors vacsora, körülbelül egy óra vonatozás, majd hajnali fél 1-kor már ágyban is voltunk.

kedd
Reggel 10-ig terveztük az alvást, 8-kor azonban már fenn voltunk, mivel éppen felújítás alatt volt a szállásunk, ami nagy zajjal járt. A délelőttünk bevásárlással telt, hiszen teljesen önellátóak voltunk. Délben elmentünk a közeli étterembe ebédelni, ahol meleg törölközőket kaptunk először a higiénia végett. Kora délután aludtunk, mert már nagyon ránk fért. Ezen a napon csak egyetlen tréningünk volt este 8-tól, Hatsumi Soke-nál (Bujinkan Dojo vezetője). A Soke a küzdelemben a természetességre helyezte a hangsúlyt, illetve, hogy a rosszból is kialakulhat jó. Az ellenfélen a testkontrollt folyamatosan fent kell tartani, és a pontjait állandóan változtatni kell. Mivel nagyon sokan voltunk az edzésen, ezért nem lehetett szabályos kamaekat (állásokat), ütéseket, rúgásokat alkalmazni, csak az alapelveket (helyes időzítés, távolságtartás, kontroll, egyensúly, kamae és irány). A tréning után megünnepeltük, Noguchi sensei 65.-ik születésnapját. Edzés után 4-en együtt vacsoráztunk egy Vodka nevű "becsület süllyesztőben". A vacsorán 4-en voltunk jelen, Évi, Rob Renner, Greg Cooper és Én. Rob jelenleg is Japánban él és tréningezik, Hatsumi soke-nál és Shihan-jainál. Greg 3 évet élt kint Japánban, jelenleg a családjával az Egyesül Államokban él. Mindketten írnak, olvasnak, beszélnek japánul, igen magas fokozattal rendelkeznek, a Bujinkan-ban. Jelenleg az a szokás a Hombu Dojo-ban, hogy nem szokták elárulni a fokozatukat az ottani tréningezők, hogy ne azért tréningezz velük, mert magas a fokozatuk, hanem mert tetszik az amit csinálnak és tudsz tőlük tanulni. A kellemes vacsora után hajnali 1-re ismét ágyba kerültünk.

szerda
Reggel 7-kor ébresztő, úgy éreztem magam mint akin átment egy tank. Gyors reggeli, rohanás a vonatra, amit sikeresen el is értünk. Egyeszer csak az egyik megállóban, hosszas japán szöveget hallottunk a hangosbemondóba, ekkor derült ki, hogy földrengés miatt át kell szállnunk egy másik szerelvényre, ami pontosan ugyanoda vitt mint az előző, csak pár perc késéssel. Késtünk is 7-8 percet Shiraishi sensei tréningjéről. Mikor meglátott bennünket, mosolyogva mondta, hogy megvárnak minket a tréning kezdésével. Nála a tréningek sokkal lassabb mederben folynak, majdhogynem kényelmes tempóban, mindenkin egyesével mutatja be a formagyakorlatokat, kátákat, melyeket egy kiteregetett densho-ról (feljegyzés, irat) tanított. A sensei iszonyúan türelmes, a kátákat, mindenkink külön bemutatja. A tréning közepén hirtelen tapsolt és elővette az általa vásárolt süteményeket, körbeültük, beszélgettünk és ismerkedtünk egymással. Körülbelül 10 perc kellemes beszélgetés után a tréning folytatódott. A sensei állandóan a "biztonságos pont" megtalálásáról és fenntartásáról tanított. Apró termete ellenére nagyon érzi a másik ember egyensúlyát. A tréning után Greg barátunk elvitt minket a Bujinkan Office-hoz, itt intézik a hivatalos bejegyzéseket és engedélyeket. Ezt követően a közeli Shinto templomhoz sétáltunk, ahol több órát töltöttünk el egymással ismerkedve.

Így Nagato sensei tréningjére kellemesen elfáradtan érkeztünk. A sensei a legmelegebb időpontban tartotta általában az edzéseket, délután fél 3-tól fél 5-ig. A dojo-ban 42 fok volt. Nagato sensei erősebb testalkatú és magasabb is mint, Shiraishi sensei. Nagato sensei nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hogyan kell "megfogni" a másik elméjét. Termete ellenére mégsem a testi erejét, vagy súlyát használja ki. A tréning után hűséges patrónusunk Greg, már várt minket és megmutatta a körülbelül 1 órányi sétára lévő parkot, ligetet, mely nagyon szép volt. Greg nagyon türelmes és figyelmes volt hozzánk, hagyta, hogy rengeteget fényképezzünk, ismerkedjünk a természettel. Már neki is lógott keze-lába, mikor vissza érkeztünk este Noguchi sensei edzésére. A sensei nagyon tempósan oktatott, szinte még el sem gyakoroltuk az egyik elgondolását, máris mutatta a másikat. Az elméd gyakorlatilag sokkot kap a sok információtól. Itt megvalósul az elgondolás, hogy "ne gondolkodj csak csináld". Természetesen Ő is a Kukishinden Ryu Shoden no kata-ját gyakoroltatta velünk. Edzés után egyből a szállásra mentünk és beájultunk az ágyba.

csütörtök
Délelőtt a szokásos bevásárlás, takarítás és önmagunk ellátása volt a tevékenységünk. 14:30-kor extra (nem tervezett) edzés volt Nagato sensei-nél. Személyes meggyőződésem, hogy direkt rakta a legmelegebb időpontra az extra edzéseket. Ez is egyfajta szűrő. Az edzés felénél kaptunk 10 perc pihenőt, amikor is kicsavartuk a vizet a nadrágunkból és a pólónkból. Ittunk pár korty vizet. Ezen az edzésen rajtam mutatta be a tananyagot, a párom pedig egy több mint 2 méter magas, legalább 130 kg-os, ausztrál Shihan volt (Darren Horvath). A Bujinkan Dojo-ban igen ismert mester. Nagato sensei meglátása szerint igenis kell fizikai erő, de ne az domináljon. Helyezd a hangsúlyt a hat alapelvre.

péntek
9-kor ébersztő, fel! Extra edzés Rob Renner barátunknál. Nagyon sok számunkra kérdéses dolgot megbeszéltünk, és gyakoroltunk. Igen hatékony tréning volt, mivel csak 3-an voltunk. Egyik sokat gyakorolt alapelv, hogy egy testmozdulatot két lépéssel oldj meg: először a felsőtest, utána a lábak, végül a fej mozdul. Nehéz elképzelni ezt a mozdulatot, látva viszont könnyen megérthető. A tréning után Robert elcipelt minket egy karaoke bárba. Hiába mondtam a többieknek, hogy Én inkább táncolnék, mivel a port valószínűleg jobban bírják. Nem volt kegyelem. Rob-nak viszont nagyon jó volt a hangja és többnyire Jon Bon Jovi-t énekelt. Az esti Hatsumi Soke tréningre éppen beestünk. A Soke a tréningen a Kyo Jitsu (az elme becsapása) alkalmazását tanította egy küzdelem során. Tréning után egy gyors vacsora a helyi Saizerya-ban (étterem-lánc tagja). Hajnali fél 2 volt, mire ágyba kerültünk.

szombat
7:30 ébresztő. Ólmos fáradtság, alig húztam magam, majd a reggeli sokat segített. A délelőtti tréning Shawn Gray-nél volt, Ő már 10 éve kint él Japánban, a fokozatáról mélyen hallgat. Meglátásom szerint a fokozata 10. dan körül van. Shwan nagy hangsúlyt fektetett a folyamatosságra, illetve, hogy ne használjunk erőt. Shawn edzése után egy hosszabb séta következett Shiraishi sensei tréningjére. A hőmérséklet már túllépte a 40 fokot, a pártartalom a szokásos 80-85% felett volt. Shiraishi sensei a szokásosan, barátságosan fogadott. Nála tanultuk a leglágyabb és legpontosabb Taihen Jutsu-t (esések, gurulások). Shiraishi sensei készített fel a Sakki-tesztre, de erről majd később. Edzés után végre emberi időben, este 7-kor értünk a szállásra, így házigazdánknak Shawn-nak végre oda tudtuk adni a Tokaji aszúját. Egyedül Én maradtam a szálláson, mivel a bal bokám egyre jobban fájt, már egy hete szenvedtem vele. A többiek elmentek bulizni.

vasárnap
Kényszerpihenő. A bal bokám akkora mint egy elefánté, mire felébredtem a többiek rég elmentek edzésre. Tudtam, hogy szüksége van a bokámnak erre a napra, hogy kipihenje magát. Így is volt 3 extra, nem tervezett edzésem eddig. Ezen a napon e-maileztem, jegyzeteket készítettem és többnyire pihentem. Illetve lelkiekben készültem a keddi Sakki-tesztre.

hétfő
7-kor ébresztő, 9-től Shiraishi sensei-nél tréning. A mai tananyag a "gerinc kontroll" volt, ami azt jelenti, hogy az ellenfelet ne csak a végtagjainál, hanem a gerincénél is ellenőrizni kell. "Mereven, erőből nem lehet harcolni, és mosolyogj!" - tanította Shiraishi sensei. A tréning után elvitt bennünket Matsumoto san-hoz, aki fegyvereket, kardokat, páncélt (yoroit) készít. Körülbelül 200.000 yen-től 1.000.000 yen-ig lehetett kardokat vásárolni. Miközben beszélgetünk, Matsumoto san hagyományos zöldteát főzött. Ezt kortyolgatva beszélgetünk. Kezembe nyomtak egy Muromaci korszakból való pengét, egy korabeli gyűrűpáncélt. Előkerültek Matsumoto san kincsei a Kamakura-kori pengék, tantok (kések), ezeket viszont nem lehet kihozni Japánból, csak császári engedéllyel. Búcsúzáskor névjegykártyát is kaptunk. Este Oguri sensei tartott tréninget, hasonlóan a folyamatosságra és a Shininjutsu-ra (elme becsapása) helyezte a hangsúlyt. Este szintén egy gyors vacsora, majd ismét alvás.

kedd
Reggel 6-kor ébresztő, kimostuk a ronggyá izzadt edzőruháinkat, melyekre már kiült a só. Ezt követően elindultunk a városba körülnézni, mivel este 7-től volt edzésünk a Soke-nál. Elutaztunk Asakusa-ba, ami egy meglehetősen híres budhista szentély. Itt vásároltunk a családunknak és barátainknak, úgynevezett omamori-t, melyek jókivánságokat tartalmaznak. Több fajtája létezik, például: "Egészséges életed legyen", "Minden kívánságod teljesüljön", "Szerencsés legyél egész éltedben", stb. Ezután beültünk egy hagyomáynos japán étterembe, ahol megkostoltam egy helyi specialitást: polip rántva, tésztával, wasabi-val, valamint hozzá valamilyen olajos mártással. Nagyon finom volt. Majd megkerestük a közelben levő budo boltot, ahol sikerült barátságos áron egy tokaido övet vásárolnom. 19 órától kezdődött az Ayase Budokan-ban a tréning a Soke vezetésével. Tanulság a tréningről: "Add át magad az ellenségnek, és mindig okozz neki meglepetést". A tréning végén hajtottam végra a Sakki-tesztet ami maga az 5. dan-os vizsga. Noguchi sensei volt aki végrehajtotta rajtam. Sikerült. Egy fontos dolog: Ne gondolkodj és válj uke-vá (befogadóvá); magyarul, válj eggyé a teszt végrehajtójával. A Sakki-t nem kell, és nem is lehet megmagyarázni. Ezt követően beültünk egy hagyományos japán étterembe és megünnepeltük a sikeres Sakki-tesztemet.

szerda
Reggel 6-kor újból ébresztő. Végre ismét ki tudtuk mosni a ruháinkat, mivel végre újra hosszabb időt tölthettünk a szálláson. Egy kis e-mailezés, bevásárlás és a szokásos napi teendők. Délután14:30-ra mentünk Nagato sensei tréningjére, Ő ezúttal az állandó változtatásra helyezte a hangsúlyt.

csütörtök
Meglátogattuk a Sakura Jinja nevezetű Shinto templomot ami a Hombu Dojo-tól, körülbelül 50 perc gyaloglásra van. Mi viszont kicsit több mint 2 óra alatt értünk oda, mivel a helyiek mérsékelten beszéltek angolul, illetve nem tudták merre lehet ez a templom. Végül azért megtaláltuk. Végre meg tudtam venni a budo tanulását elősegítő Omamorik-at. 14:30-ra vissza is értünk Nagato sensei extra tréningjére, ahol most a Mushin (üres elme) elvét gyakoroltatta velünk, ami arról szól, hogy teljesen kapcsold ki a tudatod és az ösztöneidre hallgatva harcolj. Az edzést követően beültünk a szokásos éttermünkbe (Saizerya). Este 8-kor kezdődött Noguchi sensei tréningjén a Jumonji (kereszt-blokk) elvét gyakoroltuk. Este 11-re, a tréning után végre ismét időben hazaértünk.

péntek
9-kor ébresztő, az első tréning 14:30-tól volt Rob-nál. Szintén csak kettőnknek tartott tréninget. Tanulmányoztuk az önvédelmet női szemszögből, illetve megmutatott egy masszírozást, ami sportsérülések után, izomhúzódások, izomszakadások esetén alkalmazható. Ezen a napon több tréning nem is volt, így rendbe hozhattuk végre a szállást.

szombat (2007-08-18)
Japán nemzeti ünnep, tűzijáték, hagyományos ruhákban való felvonulás, ünneplés jellemezte az esti órákat. Rengeteg ember, hatalmas tömeg, furcsa, de bárkit is kérdeztem, nem tudta megmondani, hogy mit ünnepelnek. Ez persze az én nyelvi hiányosságomnak is köszönhető.

vasárnap

9 órától ismét Nagato sensei tréningje, itt felelevenítettük az eddig tanultakat. Ezt követte mint egy negyed órás pihenő után, Hatsumi Soke tréningje, ami nekünk a legutolsó tréningünk volt a hazautazás előtt. A Soke a tréningjei utolsó negyed órájában japán kaligráfiákat készít. Ezután a tréning után kaptam meg a 6. dan-t, Nagato Shihan közbenjárására.

2007-08-20
Reggel 5 óra, ébresztő, hazaindulásunk napja. Reggel már fél 5-kor talpon voltam, reggeli, tusolás, minden ami ilyenkor szokásos. Gyorsan még a helyi automatánál egy gyors fénykép készítése, hivatalos iratok postára adása, mivel innentől kezdve Shidoshi-ként vagyok számon tartva.

A meglepetés a reptéren fogadott minket, ahol kiderült hogy az eszközökért amit magunkkal vittünk (boken, hambo) külön díjat számolnak fel. Így szó szerint kiürítettük a zsebeinket és így tudtuk kifizetni az extra szállítási díjat. Hazafelé a repülőút Bécsig zavartalan volt, Bécsben viszont a gép felszállását folyamatosan késleltették a rossz időjárás miatt. Végre felszálltunk. Budapesten viszont 5-szöri próbálkozásra sem tudtunk leszállni, mert akkora vihar volt. Így visszavittek minket Bécsbe, ahonnan kisbusszal Budapestre, éjfélre érkeztünk meg. Természetesen az utolsó vonat is elment már, így hajnali fél 4-ig a Nyugatiban ücsörögtem.

"Reggel 8-ra már otthon is voltam."

sakki-teszt
Jelentése: gyilkos szándék. Shiraishi sensei tanítása szerint az elmédet minél hamarabb meg kell nyugtatni, meg kell szabadulni az összes gondolattól és ezt úgy érheted el, hogy a légzésedet, és a szívritmusodat lelassítod. A belégzés legyen amennyire lehet gyors, a kilégzésed amennyire csak lehet, hosszú. A levegőt ki kell engedned a testedből, de nem szabad segítened az izmaiddal. Minél hosszabb a kilégzésed, annál tovább tudod figyelni a testedet. Nagyon fontos, hogy hallgass a tested reakciójára és ne gondolkozz, mivel, ha gondolati úton adod ki a parancsot az izmoknak, hogy mozduljanak, akkor sokkal lassabb lesz a mozdulatod, mintha a tested önállóan cselekedne. A Sakki-tesztet csak megfelelően képzett mester hajthatja végre, aki képes a Sakki-érzést kivetíteni, egyébként nincs mire reagálni. Nekem szerencsém volt, mivel Noguchi sensei sújtott le a fukuro shinai-al (bambuszkard).

Most pár szó a helyes pozíciórol és testtartásról. Mikor leülsz seiza-ba (térdelő ülés) már lassúnak kell lennie a légzésednek és a szívverésednek. A hátadnak egyenesnek, enyhén előre döntöttnek, a nyakadnak pedig teljesen egyenesnek kell lennie. Ne akkor kezd el a légzőgyakorlatokat, végrehajtani, amikor leülsz, mert akkor már lehet, hogy késő. A mögötted álló, aki le fog sújtani, nem fogja megvárni, míg felkészülsz, hanem akkor sújt le a shinai-al, amikor úgy érzi, hogy éreztetni tudja veled a Sakki-t. Én, személyesen nem éreztem sem halálfélelmet, sem "fekete felhőt", egyszerűen a testem azt mondta, mozduljak, és mozdultam. Igen, a mozduláson, illetve annak irányán (oldalra) és nem pedig a guruláson van a hangsúly. Természetesen ez csak az Én személyes tapasztalatom a témával kapcsolatban.

Remélem a számomra élményekben gazdag utazást másoknak is kellően tolmácsolni tudtam. Mind szakmailag, mind emberileg nagyon tanulságos volt az út. Sajnálatos módon ilyen úton nem minden évben vehet részt az ember, pedig nagyon hasznos lenne.

Kosztolányi Péter
Shidoshi 6. dan
Bujinkan Dojo Szeged

2017 aug. 24.
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31