menü
látogatók
4 látogató van itt.

Legtöbb látogató: 127
2012.10.16. 19:21
www.martialarts.hu - harcmuvűvészeti és kultúrális portál
linkweb.hu TopSite.hu - A web legjobbjai. LinkBank Sport.wyw.hu - Sport Linkek A magyar linkjegyzék Linkkatalógus
[ olvasnivaló » Kosztolányi Péter: A Ninjutsu ]

Kosztolányi Péter: A Ninjutsu


"A kard legyen a béke eszköze, ami védi a családot, a hazát és a természetet."

Mi is az a Ninjutsu? Ebben a témakörben sajnos nem csak ennek a harcművészetnek a szakértői, hanem rosszul informált szerzők is írtak hol cikkeket, hol pedig könyveket. Ők a Ninjutsu művészetét arra használták fel, hogy a Tisztelt Olvasóközönség különlegességek iránti igényét kielégítsék. Ebbe a kategóriába tartoznak a '70-es és '80-as évek ócska minőségű nindzsa filmjei is. Ezekkel nagy mértékben rontották a Ninjutsu hitelét, sőt, nevetségessé is tették. A legelterjedtebb tévhit a ninjákkal kapcsolatban az, hogy egyszerűen csak bérgyilkosok, haramiák voltak. Valóban, bérgyilkosok voltak, de annál sokkal több is. Saját vallásuk, kultúrájuk és világszemléletük volt. A természetben éltek, azt a legapróbb részletekig ismerték. Technikai újítók voltak, akik a kor színvonalának megfelelő, vagy akár azt megelőző eszközöket használtak. Tökéletesen ismerték az emberi testet, a betegségeket és a gyógymódokat. A ninjákról kialakult tévhit egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a Tokugawa-shogunátus bukása után a szamuráj és az eszméjük, a Bushido is új értelmet kapott. A tökéletes becsület és igazság szimbólumává váltak, pedig általában nem voltak azok. A velük szemben álló ninják így az ellentétükké "fajultak", pedig ők sem azok voltak, mint amivé korcsosították a nevüket. Sokban hasonlítottak a szamurájokhoz, de sokban különböztek is tőlük.

A Ninjutsu , mint harcművészet és életforma, nem egyik napról a másikra jött létre, hanem közel 1500 év alatt fejlődött önálló rendszerré. Azok az emberek, akiket mi nindzsaként ismerünk, sokáig nem is használták magukra ezt a kifejezést. Inkább shinobi-nak nevezték magukat, ami azt jelentette, hogy önmagukat inkább a politikai, vallási, harci startégia gyakorlóinak tartották. A ninják közössége a szamuráj kaszttal ellentétes kultúraként volt jelen a feudális Japánban.

yamabushi, harcos hegyi szerzetes A rendelkezésre álló források szerint a ninják őseinek egyik csoportja a yamabushik, harcos hegyi szerzetesek voltak. Ők a világtól elszigetelve, a távoli, eldugott hegyvidékeken éltek zárt közösségekben. Szemben álltak a feudális urakkal, saját törvényeik szerint éltek, és mesetrei voltak a harcművészeteknek. Saját erődrenszereikben védték az érdekeiket a tartományurakkal szemben, akiknek közel kétszáz évbe telt, hogy letörjék, megsemmisítsék őket. Ez a harc a híres hadvezér és shogun, Oda Nobunaga idején volt a legpusztítóbb. Szinte tökéletesen kiirtották őket, mára csak egy-két szekta maradt fenn.



Az ősök másik csoportjának a bushikat (harcosokat) tekinthetjük, akik szintén a hegyekben éltek, viszont rendszeresen teljesítettek katonai szolgálatot a helyi daimyo-nál (földesúrnál). Így némelyikük összekötőként is működött a két kaszt, a yamabushik és a szamurájok között. Többen közülük később egy-egy nindzsa klán vezetői lettek.

Az ősök harmadik csoportjáról a régi, kézzel írott densho-k (iratok) tesznek említést. Ezekben az áll, hogy a Tang-kori Kínából több esetben is vándoroltak vagy menekültek Japánba tudósok, papok, bölcsek (például Gamon, Garyu, Kain, Unryu), tábornokok és harcosok (mint például Cho Gyokko, Ikai, Cho Busho), akik többnyire Ise és Kii vadonjaiban telepedtek le. Ezek az emberek gyakran hoztak magukkal densho-kat is, amelyek a korabeli tudományok számos ágát tartalmazták (orvostudomány, kalendáriumkészítés, asztrológia, geográfia, hadművészet, mágia, láthatatlanná válás). De magukkal hozták vallásukat, filozófiai rendszerüket (Taoizmus, Konfucianizmus, Buddhizmus) is. Ezeket csak szűk körben tanították. Ebből a körből lépett ki később a Zen-Buddhizmus, és Japán legelterjedtebb vallása lett.

tengu A ninják önmagukat a tenguktól, mítikus madáremberektől származtatják. A tenguk a harcművészet, különösen a kardforgatás híres mesterei voltak. Sok vívótechnika, amelyeket a tenguktól származtatnak, még ma is titkos. A ninják ősei idővel kialakították saját hierarchikus rendjüket, amelynek legalján a genin-ek, a "közkatonák", a közninják álltak. Felettük álltak a chunin-ok, akik 20-30 genin parancsnokai voltak. Ők közvetítették a felsőbb utasításokat, amiket a jonin-ok, a klánok vezetői adtak ki. Őket csak a chuninok ismerték.



a 'nin' írásjele A Ninjutsu-ban gyakran előfordul a Nin kifejezés, a nevében is benne van. A Nin írásjel először is mind szellemi, mind pedig fizikai értelemben vett béketűrést jelent. Másik jelentése a lopakodás, rejtőzködés, tehát shinobi-t is jelent. Maga az írásjel két részre bontható : a felső írásjel (felső két jel) a penge, az alsó (alsó négy jel) pedig a szív jele. A Nin jelentése Takamatsu sensei szerint a következő : "Bár az ellenség fenyegetően szívem fölé tartja a pengét, én kitartok, tűröm, és végül győzedelemeskedni fogok." Ebből már látható, hogy egy meglehetősen összetett fogalom. Ennek a jellegzetes gondolkodásmódnak köszönhetően maradtak fenn a különböző ryu-k. Tehát az idők változásain a folyamatos alkalmazkodással lehet felülkerekedni. Mindig annyit kell változni, amennyi feltétlenül szükséges a saját magad, családod, hazád fennmaradásához. Legyél képes arra, hogy új információkat, tudást tegyél magadévá úgy, hogy közben megőrizd az eredeti értékeket. Ezt tanította és tanítja ma is a Ninjutsu.

A ninjutsu iskolák (ryu-k) mintegy hetven család harcművészetének csiszolása, finomítása által váltak egyre erősebbé és jól elkülöníthetővé. Néha előfordult, hogy egy akció kivitelezéséhez létrehoztak egy új ninjutsu iskolát, amit azután nem ritkán meg is szüntettek, de néha egy-egy ilyen iskolát tovább éltettek. Sok ryu csak egy, esetleg néhány családon belül élt vagy él még ma is. Habár így az iskola titokban marad, de könnyen ki is halhat. A Shoken Ryu Dakentaijutsu például az 1960-as évek közepén, a családfő halálával szűnt meg létezni. Sokan úgy gondolják, hogy a ninjutsu teljes egészében megsemmisült a Tokugawa-shogunátus (1603-1867) idején, vagy a II. világháborúban. A valóság az, hogy mindvégig aktívak voltak. A Tokugawa-shogunátus alatt a titkosrendőrség állományának jelentős részét ninják alkották, a II. világháborúban pedig mint a különleges alakulatok tagjai harcoltak. Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy idézzek Takamatsu Toshitsugu "Ninjutsu Hiketsu Bun" című denshojából: " ha valaki tanulmányozza a Ninjutsu lényegét, mentesül az 'Én' vágyaitól, fokozatosan szert tesz a legyőzhetetlenség titkára, 'Isten lelkére és szemére' ". Úgy gondolom, hogy ebből az idézetből is megállapítható, miért nem semmisülhetett meg a Ninjutsu.

Takamatsu Toshitsugu A napjainkra fennmaradt ninjutsu iskolák közül kilencet a Bujinkan szervezet fog össze. Ennek a szervezetnek az alapjait Takamatsu Toshitsugu (1887 - 1972) rakta le, akiről széles körben csak halála után derült ki, hogy nindzsa. Kilenc évesen kezdett ninjutsu-t tanulni a nagyapjától, tizenhárom évesen már mester volt. Később számos más harcművészeti stílus mestere is lett. Életének jelentős részét ma is homály fedi. Egy Tamaoki nevű hegyi aszkétától spirituális titkokat is elsajátított, így nem csak a testét, de a lelkét is megedzette, tökéletesen használta a Ki-t, a belső, szellemi energiát. Így vált képessé arra, hogy az ujjaival jukakat üssön egy vastag deszkába, vagy hogy puszta kézzel tépje le az élő fák kérgét. A legjobban mégis az a fotó jellemzi a kapcsolatát a szellemi világgal, amelyen az ifjú Hatsumi sensei-jel edz. A fotón mindkettőjük felett egy-egy fényfolt látható. Az eredeti fotón ezek a foltok nem láthatóak, csak a másolatokon. Körülbelül tíz évig járta Kínát és Mongóliát, közben számos csatában és párviadalban vett részt, amelyek közül több is életre-halálra menő küzdelem volt. Ekkoriban nevezték el Moko no Tora-nak, Mongol Tigrisnek, ugyanis soha nem akadt legyőzőre. Így amikor tanított, a saját tapasztalatait adta át tanítványainak.

Hatsumi Masaaki A jelenlegi soke (nagymester), Hatsumi Masaaki is az ő egyik tanítványa volt. Hatsumi soke 1931-ben született. Tíz évesen kezdett el harcművészetekkel foglalkozni. Először az édesapjától tanult Ken-Jutsut, majd Judot. Később ő is számos más stílus mestere is lett (Karate 10. dan, Aikido 8. dan, Judo 6. dan, Kobudo 6. dan). Megismerkedett még a Kendoval, az Aiki Jutsuval, de tanulmányozta az európai boxot is. A felsorolt fokozatokat elhagyta, miután teljesen a ninjutsu-nak szentelte az életét. Takamatsu mesterrel 1955-ben találkozott, miután Kobudo mestere azt tanácsolta neki, hogyha bővíteni akarja Kobudo tudását, akkor utazzon Nara tartományba, mert ott él egy nagy tudású mester. Takamatsu mester meglátta benne az utódját, akinek átadhatja a tudását, így elkezdte tanítani neki a ninjutsu-t. Ezután 1972-ig, Takamatsu mester haláláig minden hétvégén keresztülutazta Japánt, hogy ninjutsu-t tanulhasson. Takamatsu mester még 1968-ban neki adományozta a 9 Bujinkan ryu nagymesteri címét. Jelenleg tulajdonosa és vezetője egy hátgerincmasszázzsal foglalkozó klinikának, azonkívül fest, verseket ír, filmek szaktanácsadója, de mindenekelőtt a Bujinkan vezetője. Eddigi élete folyamán a világ államfőinek, miniszterelnökeinek és királyainak szinte mindegyikétől kapott elismerő levelet, oklevelet vagy kitüntetést. 2001-ben II. János Pál pápa személyesen írt neki elismerő levelet. A Bujinkan jelentése : "Az Isteni Harcosok Csarnoka" és az alábbi ryukat tartalmazza:

Togakure Ryu Ninpo Az erjetett ajtó iskolája
Gyokko Ryu Kosshijutsu A drágakő-tigris iskolája
Kukishinden Ryu Happo Hikenjutsu A kilenc démonisten iskolája
Koto Ryu Koppojutsu A romboló tigris iskolája
Shindenfudo Ryu Dakentaijutsu A rendíthetetlen szív iskolája
Takagi Yoshin Ryu Jutaijutsu A magas fa, felemelkedett szív iskolája
Gikan Ryu Koppojutsu Az igaz szív iskolája
Gyokushin Ryu Ninpo A drágakő-szív iskolája
Kumogakure Ryu Ninpo Az elrejtett felhő iskolája

Hatsumi soke ezeknek az iskoláknak a nagymestere. Egy ryu-nak egyszerre csak egy nagymestere lehet. Többen is birtokolhatják viszont a Menkyo Kaiden-t, azt az iratot, amely bizonyítja, hogy az illető mindent tud az adott iskoláról. A legtehetségesebb ninjutsuka egész élete folyamán sem valószínű, hogy négy vagy annál több Menkyo Kaiden-t megkaphat.

a Bujinkan emblémája a 'Bujinkan dojo' japánul, Hatsumi soke írásával Erre a kilenc ryura épül a Bujinkan Budo Taijutsu. Ezek közül három ryu a tisztán ninjutsu iskola, ezek a Togakure Ryu, a Gyokushin Ryu és a Kumogakure Ryu. Ez a három iskola jobban specializálódott az álcázásra, információszerzésre, taktikára, és kevésbé fektettek hangsúlyt a harci technikákra. A másik hat iskola viszont a harci technikákat fejleszette jobban. Manapság főleg a harci technikákra koncentrálunk, ezért is hívja Hatsumi sensei a harcművészetét Budo Taijutsu-nak.


Ezek az iskolák nagymértékben különböznek egymástól. A különböző területeken élő ninják különböző célokra fejlesztették ki őket. Egy sportból vett hasonlattal szeretnék élni. Olyanok a különbségek, mint a vízilabda, a kosárlabda és labdarúgás között. Nem az a legfőbb különbség, hogy a labdát más módon kell célba juttatni, hanem a különböző pályák és szabályok miatt egészen más a taktika és a mozgás. Például a Togakure Ryu nagyobb hangsúlyt fektet a behatolásra és az álcázásra, míg a Takagi Yoshin Ryu specialitása az ellenség foglyul ejtése és fegyverének elvétele.

Remélem ezzel a rövid ismertetővel hozzá tudtam járulni ahhoz, hogy a Tisztelt Olvasó megértse a ninjutsu összetettségét.

[Kosztolányi Péter shidoshi-ho, 2002]


2017 márc. 30.
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31